Ezúton üzenem Józsinak, szombat este még külön gyógysört is ittunk rá, hogy minél hamarabb meggyógyuljon!

Természetesen szolidaritásból én is lezúztam magam rendesen pénteken:

Villamosoztam az utolsó 6-ossal a rajthoz, de már a Petőfi híd közepén látom, hogy futnak a mellényesek. A Budafoki úton tudtam csak leszállni, gondoltam belehúzok egy kis sprinttel, gyorsan utol akartam érni őket. Nagy lendülettel bementem a járdára (a töksötétbe), de nem vettem észre egy apró kis teraszt.

Következő emlékem hogy arccal a földön fekszek és azon gondolkozok hogy most mi a tökömet csinálok itt. :)

Nem tudom hogy csináltam, de a Mester utcánál már utolértem őket. Kicsit vérzett a lábam, de igazán rossz akkor lett, amikor ráizzadtam a féltenyérnyi sebre a térdemen és a könyökömön.  Most viccesen puffadt, de már javul.

Ja és gratulálok Kornél barátomnak a K&H éjszakai futáson nyújtott hősies teljesítményéért! Évinek meg a 12 óra alatt megtett 94 kilométeréhez.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.